A Kredit eszközalap befektetéseit olyan befektetési alapok képzik, amelyek eszközhátterű, hitelviszonyra épülő értékpapírokat tartalmaznak. Ezek az értékpapírok leginkább egy bank által kibocsátott kötvényhez hasonlítanak, melyek mögött különböző hitelek állnak fedezetül. Az eszközalapot mindenekelőtt azoknak a befektetőknek ajánljuk a figyelmébe, akik a kötvénybefektetések hozamát meghaladó hozamot szeretnének elérni, ugyanakkor nem kívánnak lemondani a biztonságról, amit az eszközfedezet nyújt.

A kibocsátó által fedezetül állított hitelek lehetnek jelzáloghitelek, autóvásárláshoz nyújtott hitelek, lízingek, hitelkártyák, diákhitelek, illetve különböző fogyasztási hitelek. Előfordulhat, hogy a hitel felvevője nem képes a törlesztéseket a megállapodás szerint fizetni, azonban a bankok hitelezési politikája ezekkel a kockázatokkal is számol, így a kötvénytulajdonosoknak nem kell ilyen veszélyekre számítaniuk. Az eszközhátterű kötvénybefektetések az állampapíroknál természetesen magasabb kockázatot hordoznak, azonban a hitelekből származó bevételek magasabb hozamot is tesznek lehetővé. E befektetések hozama általában meghaladja a szokásos kötvény illetve bankbetét hozamát.

Az utóbbi időben azonban a jelzálogpiaci kötvényekbe fektető alapok közül több került nehéz helyzetbe, miután a jelzáloghiteleket egyre nagyobb arányban nem tudják törleszteni a hitelfelvevők. Így a kockázatosabb (pl. jelzálogpiaci) kötvénybefektetések árfolyama jelentősen esett az elmúlt időszakban. A különböző eszközfedezetű kötvények árfolyamára is negatívan hatottak a jelzálogpiaci fejlemények, mivel a szűkülő likviditás hatására a nemteljesítés más hitelfajtáknál is emelkedhet. Az eszközhátterű kötvények az elkövetkező időszakban is alulteljesítők lehetnek.