Az eszközalap és mögöttes befektetéseinek célja hosszú távon pozitív hozam elérése, illetve a befektetett tőke értékállóságának megőrzése.

Az eszközalap a – főleg euró elszámolású – mögöttes befektetési alapokon keresztül elsősorban az arany világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési alapok azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy portfolióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel rendelkeznek.

De valójában mi is az arany? Nemcsak nemesfém, amelyből ékszerek készülnek, hanem az egyetlen olyan általánosan elismert fizetőeszköz, amelynek értéke független a kormányoktól, és nem manipulálható. Ha a valaha kitermelt összes aranyat egy futballpályára gyűjtenénk, az mindössze 1,5 méter magasra érne. Nem lehet korlátlanul előállítani, egy évben maximum 2%-kal nő a kitermelt mennyiség, ezért az arany a leginkább értéktartó fizetőeszköz.

A történelem során az arany mindig menedéket nyújtott válságok és háborúk idején. A legtöbb jegybank jelenleg is arra törekszik, hogy növelje aranytartalékait, mert a tartalékdevizákba (főleg a dollárba) vetett bizalom megingott. A fejlődő országok is egyre nagyobb kereslettel jelentkeznek, így például Kína aranytartaléka 2008 és 2009 szeptembere között több mint 75%-kal növekedett.