Az eszközalap vagyonkezelését, beleértve annak adminisztrációját és nettó eszközértékelését, a biztosító végzi. Az eszközalap döntően befektetési alapokba fektethet, vagyis értékpapír-vételi és -eladási ügyletek engedélyezettek az eszközalap kezelőjének. Az értékpapírokon kívül készpénz és bankbetét tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 százalékáig. Az eszközalap nyílt végű, egységei az eszközalap bevezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók. Az eszközalap egységeinek árfolyama előre nem meghatározható, a piaci folyamatok függvénye, a Biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.

Az eszközalap és mögöttes befektetései célja hosszú távon hozam elérése olyan befektetők érdeklődésére számítva, akik megtakarításaikra 2030 körül tartanak igényt. Az eszközalap mögött elsődlegesen globális részvények, kötvények, kamatozó értékpapírok és pénzpiaci eszközök állnak, pontos összetétele a befektetési politikából adódóan folyamatosan változik.

Az évek során a befektetéseken belüli részvényhányad folyamatosan csökken annak érdekében, hogy az eszközalap a 2030-as céldátumához közeledve egyre kisebb árfolyam-ingadozásnak legyen kitéve. Ezt a befektetési politikát követve az eszközalap hátterét képező befektetési alapok e céldátumra nagyrészt pénzpiaci eszközökből állnak, és így az eszközalap kockázati kitettsége a kezdeti magasról – a befektetési politika célja szerint – alacsony fokozatúra csökken.

Előzők alapján elmondható, a mögöttes befektetések a tartam első hányadában a globális reál világgazdasági növekedésből kívánnak profitálni, később pedig az ebből felhalmozott profitot egyre likvidebb és kisebb volatilitású kötvény-, illetve pénzpiaci fix hozamú befektetésekkel kívánják biztosítani.

Az árfolyamkockázat további mérséklése érdekében a befektetési alapok kezelője az eszközöket földrajzilag megosztja, illetve több alapkezelő tudásának hasznosításával állítja össze. Az általános piaci mozgások mellett így az eszközalap hozamát az alapkezelők egyedi részvény-kiválasztási, eszközallokációs döntései is befolyásolják.

Az eszközalap hátterét képző befektetési egységek árfolyamának alakulása az előre rögzített befektetési politikának és az alap portfoliójában kezelt eszközök piacának függvénye, előre nem meghatározható, és az eladási árukhoz képest nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is lehet a következménye, hogy a befektető befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. Mivel a befektetési célból az eszközalapba kiválasztott befektetési alap kezdetben túlnyomórészt részvényekbe fektet, elsősorban árfolyamkockázatok befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását. A céldátumhoz közeledve a kötvénytípusú eszközök túlsúlyából adódóan a kamat-, illetve a hitelkockázat válik meghatározóvá.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az eszközalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja. A készpénzhányad naponta az eszközalapba áramló ügyfélbefizetésekkel is növekszik, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak egy elméleti lehetőséget tükröz.