A Progresszív stratégia egy részvénytúlsúlyos befektetési portfoliót takar. Elsősorban azok számára lehet ideális, akik hosszútávon kívánnak befektetni, de a tiszta részvénybefektetések árfolyamkockázatát nem hajlandóak felvállalni. A stratégia hosszabb távon a részvénytúlsúly miatt vonzó hozamokat kínálhat.

A portfolió nagyobb részét, megközelítőleg két harmadát teszik ki a részvénybefektetések. A részvénybefektetések között megtalálhatóak mind a fejlett, mind a fejlődő piacokon működő vállalatok papírjai. A befektetések különböző piacok közötti megosztása csökkenti az egyes részvények és részvénypiacok kockázatát, és mindemellett lehetőséget nyújt a különféle régiók eltérő növekedési potenciáljának kihasználására. A fejlődő piacokhoz olyan, az elmúlt időben vonzó teljesítményt produkáló részvénypiacok tartoznak, mint az ázsiai, kelet-európai és a latin-amerikai régió piacai. A fejlett piacok alatt pedig mindenekelőtt az Egyesült Államok és Nyugat-Európa részvénypiacai értendőek, ahol többek között a világon mindenütt jól ismert, nagy múltú cégek részvényeivel lehet kereskedni.

A stratégia szerint a portfolió kisebb részét állampapír-befektetések teszik ki. Az állampapír-befektetések minden időben a legbiztonságosabb befektetési formának számítanak, mivel az állam a lejáratkori visszafizetéséért garanciát vállal. Az állampapírok csökkenő kamatok mellett nyújthatnak vonzó megtérülést. Magyarországon a gazdasági konvergencia miatt hosszabb távon mindenképpen a kamatszint csökkenésével lehet számolni. A maastrichti kritériumrendszer szerint nemcsak a költségvetés hiányának kell meghatározott keretek között maradnia, de az infláció és a hosszú hozamok szintje is csak mérsékelten térhet el a tagállamok átlagától. A közös fizetőeszközt használó országok irányadó kamatánál a hazai alapkamat jóval magasabb, így az előreláthatólag a csatlakozásig még jelentősen csökkeni fog.