aktuális befektetési érték: az aktuális befektetési értéket úgy számítjuk, hogy összeadjuk az egyes eszközalapokban a szerzõdéshez tartozó kezdeti, megtakarítási és extra befektetési egységek aktuális számának és aktuális vételi árfolyamának szorzatát. Ez az összeg mutatja meg az adott pillanatban a biztosításnak a teljes befektetési értékét.

államkötvény: egy évnél hosszabb futamidejû állampapír, melynek kibocsátója az állam.

árfolyamkockázat: a piaci értékpapírok árfolyama a napi kereskedés, a kereslet-kínálat alakulása szerint ingadozik. Ennek megfelelően a befektetések értéke is napról napra változik. Az árfolyamkockázat a piaci árfolyam jövőbeli alakulásának bizonytalanságából fakadó kockázat.

árfolyamnyereség/veszteség: a befektetési eszköz (pl. értékpapír) értékesítésekor számított eladási ár és a befektetési eszköz korábbi megszerzésekor fizetett vételi ár különbsége. Ha a különbség pozitív (az eladási ár nagyobb a vételi árnál) akkor árfolyamnyereség keletkezett, míg ellenkező esetben árfolyamveszteségről beszélhetünk.

árupiaci kockázat: árupiaci, illetve azokon alapuló befektetések kockázata, mely az ilyen befektetések árfolyam-ingadozását jelenti. Az árupiaci termékek árfolyam-alakulását többek között olyan tényezők befolyásolhatják, mint a gyakran előre nem látható kínálati (és keresleti) változások, az inflációs várakozások, valamint a kamatszint.

befektetés: a rendelkezésre álló vagyon (pénztömeg) felhasználása vagyontárgyak megvételére jövőbeni nyereség reményében. A befektetések egyik csoportja a pénzügyi befektetések (pl. értékpapír-vásárlás, biztosítás). A másik csoport a reálbefektetések (pl. beruházások, értékálló tárgyak vásárlása).

befektetés hozama: a befektetésnek a befektetett tőkére vetített relatív jövedelmét kifejező százalékos mutató. Például: 10 millió forint befektetését követően, ha a piaci árnövekedésből, vagy a hozam realizálásából adódóan 1 millió forint tőkenövekedés következik be, akkor (1 millió / 10 millió = 0,1) 10% a hozam.

befektetés jövedelme: általában kamat (pl. államkötvényeknél) vagy osztalék (pl. részvényeknél) formájában megjelenő rendszeres jövedelem lehet. Az egyszeri jövedelem a befektetés értékesítésével megszerezhető bevételt jelenti.

befektetés kockázata: a befektetés jövőbeli hozamának bizonytalanságát jelenti. Különböző típusú kockázatokat különböztethetünk meg, pl. fizetésképtelenségi kockázat, amely annak a lehetőségét jelenti, hogy a kibocsátó nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét vagy árfolyamkockázat, amely a piaci értékpapírok árfolyamának jövőbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanság. Fontos még a kamatláb-kockázat, amely általában a fix hozamú értékpapírok esetében jelentkezik akkor, amikor a piaci kamatszint növekedésekor a befektetés hozama elmarad a piacitól.

befektetési alap: olyan jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetési jegyek kibocsátásával és a befektetési jegyek kibocsátása során összegyűjtött tőke befektetésével alakít ki a befektetők általános megbízása alapján. Nyílt végű alap: határozatlan futamidőre indított alapok, melynek befektetési jegyeit bármikor vissza lehet váltani. Zárt végű alap: határozott futamidőre (1-5 év) indítják, ami alatt a befektetési jegyeket nem lehet visszaváltani.

befektetési alapkezelő: az a részvénytársaság, amely a befektetési jegyek kibocsátásával összegyűjtött tőke optimális elhelyezésével kapcsolatos politikát kialakítja, és ennek megfelelően jár el a befektetések tekintetében.

befektetési egység: a biztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok vagyona befektetési egységekre - az általánosan használatos angol szóval -, unitokra van felosztva. A befektetési egység a befektetési alapok befektetési jegyéhez hasonlítható. Egy unit egységnyi részesedést képvisel az eszközalapban. A biztosító a befizetett biztosítási díjat a szerződő rendelkezésének megfelelő alapban befektetési egységekké váltja át. Az egyes biztosítási szerződésekhez tartozó befektetési egységek száma fejezi ki a szerződésnek az adott alapban való részesedését. Ugyancsak a unitok segítségével történik meg a befektetés aktuális értékének a kiszámítása.

befektetési egység eladási ára: az adott alap egy unitjának az aktuális ára, amelyet a biztosító a biztosítási díj befektetési egységekre történő átváltásakor alkalmaz. Valójában azt az árat (árfolyamot) jelenti, hogy a biztosító mennyiért ad el a befektetőknek - a biztosítás szerződőjének - egy befektetési egységet.

befektetési egység vételi ára: az adott alap egy unitjának az aktuális ára, amelyet a biztosító a befektetés pénzértékének kiszámításakor alkalmaz. A vételi ár tulajdonképpen a unitok "valódi" ára, amelyet úgy kapunk meg, hogy az adott eszközalap aktuális nettó eszközértékét elosztjuk az alaphoz tartozó befektetési egységek számával. Ezt az árat alkalmazzuk a biztosítási szolgáltatások kifizetése és a visszavásárlás esetén az aktuális befektetési érték kiszámításakor.

befektetési jegy: kibocsátásával gyűjtik össze a befektetési alapok a befektetők rendszerint egyenként kis összegű megtakarításait. Az így létrehozott befektetési alapot a befektetők általános megbízásából kezeli. A befektetők arányos részesedését az alap értékében az alap által kibocsátott befektetési jegyek testesítik meg. A befektetési jegy tehát közvetlenül a befektetési alapban való tulajdonrészt képviseli.

BUX: a Budapest Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, amely a tőzsde legfontosabb részvényeiből (MATÁV, MOL, RICHTER, OTP, stb.) álló részvénykosár egyes elemeinek árváltozásából számított súlyozott mutatószám.

devizaárfolyam-kockázat: az eszközalap nyilvántartási és elszámolási devizaneme eltérhet a mögöttes befektetések devizanemétől. Az adott devizák közötti átváltási árfolyamok változása így befolyásolhatja a befektetés értékalakulását. A magyar forint gyengülése az euróval szemben például azt jelenti, hogy egy euró befektetés több magyar forintot ér, mint korábban, vagyis a befektetés értéke forintban kifejezve növekedett.

diszkontkincstárjegy: a legfeljebb egy éves vagy annál rövidebb futamidejű állampapír, amely nem fizet kamatot, azonban névérték alatt lehet megvásárolni. A névérték lejáratkor kerül kifizetésre.

diverzifikáció: a kockázatcsökkentés eszköze, amikor a befektetett tőkét több, egymástól különböző befektetési forma között megosztjuk. Az egyes befektetések egyedi kockázata így kiolthatja egymás hatását.

eladási ár: azt mutatja meg, hogy a befektetőnek mennyit kell fizetnie az adott értékpapírért (amikor azt eladják neki).

eszközalap: a biztosítási díjak befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállomány. Az eszközalapok működésük tekintetében a befektetési alapokhoz hasonlíthatók, és hasonló, az intézményi befektetőkre jellemző előnyöket nyújtanak a kisbefektetőknek.

hozamgörbe: azt mutatja meg, hogy a különböző futamidejű (hosszúságú) befektetésekhez milyen mértékű éves hozam tartozik.

index: olyan mutatószám, amely (egy korábbi időponthoz képest) kifejezi egy adott piac vagy részpiac napi hangulatát, a piaci árak mozgásának trendjét. Az indexkosár azon értékpapírok csoportja, amelyek árfolyamát felhasználják az adott index aktuális értékének kiszámításakor.

infláció: a pénz vásárlóértékének csökkenése. Mértékét a fogyasztói árindex fejezi ki, amelyet a fogyasztói kosár egyes elemei árnövekedésének súlyozott átlagával határoznak meg. Inflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal szolgáltat.

ingaltankockázat: az ingatlan-, illetve ingatlanalapú befektetések jellemző kockázata, mely az ingatlanból származó bevételek (bérbeadás, értékesítés) és kiadások jövőbeni bizonytalanságát jelenti. Meghatározói az általános gazdasági helyzet az ingatlan közelében, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők, így például a kamatszint és a gazdasági növekedés mértékének alakulása.

intézményi befektetők: a nagy számú kisbefektető pénzét összegyűjtve nagy volumenű tőkét mozgatnak a tőkepiacon. A nagy volumen lehetővé teszi egy kellően diverzifikált portfolió kialakítását, amelynek segítségével meg tudják osztani a különféle befektetésekből származó kockázatot.

kamatkockázat: jellemzően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) érintő kockázat, melyek értékét az elvárt hozamszint változása befolyásolhatja. A hozamok emelkedése (kamatemelés, inflációs várakozások változása, leminősítés stb.) hátrányosan érinti az ilyen értékpapírok piaci értékét, míg azok csökkenése előnyösen. Jellemzően minél hosszabb a futamidő, illetve minél alacsonyabb a fix kamatfizetés, annál jelentősebb az árfolyammozgás.

kockázatmentes hozam: az adott ország saját valutájában kibocsátott állampapírok hozama, amely gyakorlatilag mentes a visszafizetési kockázattól.

koncentrációs kockázat: az abból adódó kockázatok, hogy a befektetések túlnyomó részét egy adott eszköz, eszközosztály vagy piac teszi ki. A kockázatok porlasztása nem teljes.

kötvény: bemutatóra vagy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő, pénzkövetelésről szóló értékpapír. A kötvényben a kibocsátó, azaz az adós (pl. az állam) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, továbbá a pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát a kötvény mindenkori tulajdonosának a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti. A kötvény tipikusan egy kamatozó értékpapír.

likviditás: a befektetés eladhatóságát jelenti. Annál jobb egy befektetés likviditása, minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb költséggel és minél kisebb tőkevesztéssel pénzzé lehet tenni.

likviditási kockázat: egyes befektetési eszközök forgalomképessége, likviditása korlátozott lehet, vagyis eladás esetén nehéz vevőket, vásárlás esetén eladókat találni, amely jelentős költségeket generálhat az esetleges árfolyamváltozás és késedelmes végrehajtás miatt.

MAX: a Magyar Államkötvény Index, amely az olyan fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam alakulását jellemző mutató, amelyeknek a még hátralévő futamideje az egy évet meghaladja. Az egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények indexe az RMAX, míg a diszkont kincstárjegyek indexe a DWIX.

nettó eszközérték: az alap portfoliójában lévő értékpapírok összesített, az alapot terhelő költségekkel csökkentett értéke. Ez mutatja meg, hogy az adott pillanatban mennyit ér az adott befektetési alap. Az egyes befektetések értékének meghatározásához szükséges az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték kiszámítása.

nettó hozam: a befektetéssel kapcsolatos költségek levonása és az adózás után megmaradt hozam. Az az összeg, amelyhez a befektetés révén hozzájutunk. A befektetések összehasonlításánál jelentős különbségek adódnak attól függően, hogy a nettó vagy a bruttó (a költségeket is tartalmazó) hozammal számolunk.

nettó jövedelem: a befektetés költségek és adók levonása után megmaradó jövedelme.

ország- és poltikai kockázat: a befektetések értékére számottevő hatással lehetnek gazdasági és politikai döntéshozók azáltal, hogy azt vagy annak forgalmát, piacát, kibocsátója üzleti, gazdasági, pénzügyi helyzetét közvetlenül vagy közvetetten befolyásolják. Többek között ide értendőek az árfolyamrendszert, az irányadó kamatszintet, a költségvetési bevételeket és kiadásokat és az üzleti környezetet érintő döntések.

partnerkockázat: a befektetések adásvétele, őrzése, kezelése és értékelése során külső szolgáltatók és partnerek alkalmazásából adódó kockázatok, különös tekintettel az elszámolások nem, hiányos vagy késedelmes teljesülése.

portfolió: több befektetési elemből álló befektetési csomag. A portfolióképzés célja a diverzifikáció, vagyis az egyedi kockázatok hatásának minimalizálása. A portfoliót a benne lévő befektetési eszközök és az azok egymáshoz viszonyított piaci értéke (súlya) jellemzi.

reálhozam: a befektetés vásárlóértékének változását a reálhozam mutatja, amely a befektetés hozamának inflációtól megtisztított mértékét jelenti. A reálhozam ezáltal lehetőséget teremt különböző országok hozamainak összevetésére is. A reálhozam megközelítőleg a nominális (névleges) hozam és az infláció különbsége.

részvény: a részvénytársaság által kibocsátott tagsági és vagyoni jogot megtestesítő értékpapír. A részvények határozatlan időre szólnak, így nem rendelkeznek lejárattal. A részvény jövőbeni értéke nem garantált. Árfolyamát hosszú távon a társaság eredményességére, jövedelmezőségére vonatkozó jövőbeli várakozás, azaz a társaság piaci megítélése határozza meg.

részvénykockázat: a részvény-, illetve az azon alapuló befektetés értéke akár rövidtávon is jelentősen változhat, az ilyen befektetéseknek jellemzően magas az árfolyam-ingadozása. A kockázat jelentkezhet egyrészt a kibocsátó vállalkozás (várható) eredményei, működése következtében, illetve az általános piaci, gazdasági és politikai folyamatok is kockázatot jelentenek a befektetés értékelalakulására.

tőzsde: olyan piac, amely saját szabályai révén teremt lehetőséget a tőzsdei termékek nagytömegű és átlátható kereskedelmére. Azért hozzák létre, hogy a befektetők szabályozottan és hatékonyan kereskedhessenek az adott értékpapírokkal, megteremtve ez által annak a likviditását. A tőzsdén a kereslet és a kínálat koncentrálódásával a valós piaci helyzetet tükröző árak alakulnak ki. A részvények tőzsdére történő bevezetéséhez, illetve a bevezetés után is a társaságoknak szigorú feltételeket kell teljesíteniük.

unit-linked biztosítások: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, amelyeknél a befizetett díjakat a biztosító az ügyfél által meghatározott befektetésekbe (eszközalapokba) helyezi. A biztosítási szolgáltatás értéke, illetve az ügyfél befizetéseiért vásárolható befektetési egységek száma ezen eszközalapok árfolyamától függ.

vételi ár: azt az árat jelenti, amennyit az értékpapír-forgalmazó fizet az adott értékpapír megvételéért a befektetőnek.